Új sportszakmai igazgatót nevezett ki augusztusban a Magyar Atlétikai Szövetség. Scheidler Géza neve ismerősen cseng a sportág szerelmeseinek körében, hiszen az Atlétikai Club Bonyhád edzőjeként kiemelkedő eredményeket ér el sportolóival, a MASZ által indított Rúdugró Program szakági referense, és egy éve kezdte el kidolgozni a Kölyökből Atléta Programot, mely most szeptemberben indult be hivatalosan szintén a MASZ égisze alatt. Az első kérdés természetesen az új feladatkörre vonatkozott.

   – A szakmai igazgatóhoz tartozik elméletileg minden szakmai kérdés. Ha nagyvonalakban kéne mondjam: az éves versenynaptár elkészítése, a különböző kerettagságok megállapítása, a szakági programok, milyen referensekkel dolgozom együtt, a válogatott viadalok megszervezése/egyeztetése, műhelytámogatások elosztása… és még minden, ami jön. Most még szezonban vagyunk, így versenyindulásokkal kapcsolatosan igen-nem döntéseket kell hozni, amivel nem feltétlenül leszek népszerű. Még minden egyes döntés külön felderítést igényel tőlem, hiszen nagy mélységekig nem láttam eddig bele minden versenyzőnél a háttérbe. Szeptember-októberben pedig szeretnék minél több egyesülethez eljutni, ahol műhelymunka folyik. Voltam már többek között Szegeden és Békéscsabán, megnéztem, milyen körülmények között, hol dolgoznak, pl. hol edz Márton Anita. Szerintem ezt egy szakmai vezetőnek kell látni és tudni. Hihetetlen nagy háttérmunka mindez, amit nem lát senki, viszont nagyon izgalmas. Ez inkább egy menedzselési folyamat. A feladatkörrel járó további tevékenységek menet közben derülnek majd ki, érzem, hogy minden nap tartogat majd valami újdonságot.

   – Úgy gondolom, szakmailag, edzőként is rengeteget fogsz profitálni ebből.

   – Szerintem az atlétikát nagyon alaposan meg fogom ismerni, egészen a világ atlétikájáig. Például hogy a kvalifikáció hogy működik, egy versenyző egyáltalán hogy tud kijutni nemzetközi versenyre…

   – Mennyi időre szól a megbízatásod?

   – Határozatlan időre. 2025-ig van ennek az elnökségnek mandátuma, egyelőre addig gondolkodnak bennem.

   – Közben Magyarországon megrendezhetjük a 2023-as világbajnokságot.

   – A VB-vel egy külön stáb foglalkozik már tavaly óta, Spiriev Attila vezetésével. Folyamatosan konzultálunk, hiszen itt is tájékozottnak kell lennem mindenben, de a szervezésével nincs teendőm. Ezért is vállaltam el könnyebben a tisztséget. Nagyon sok lett volna azt a 30-40 embert is menedzselni, akinek reális esélye lesz kijutni a VB-re. Egyébként hogy ne kelljen a mi versenyzőinknek mindig valahol távol versenyezni, ezért rendezünk Grand Prix versenyeket, amiből már volt 2, és lesz még 4 a VB-ig. Plusz itt a Gyulai Memorial. Ez mind pontszerző verseny, és ami jó, hogy mi határozzuk meg, kik jöjjenek. Ez azért fontos, mert a versenynek is el kell érnie bizonyos pontszámot, ehhez kellenek világklasszisok és gyémántliga számok, ami megdobja a verseny értékét. A 2024-es olimpián várhatóan nagyjából ugyanaz lesz a keret, mint a 23-as VB-n, bár oda már fölzárkózhat 1-2 fiatalabb sportoló is. Két év múlva a VB-n az a cél, hogy minél több magyar atléta minél több jó helyezéssel szerepeljen. És 2026-ra szeretnénk még megpályázni és idehozni az Európa-bajnokságot. A mostani ifik között lehet olyan, aki akkor már szerepet kaphat. Kb. 10-15 év munka kell ahhoz, hogy valaki eljusson nemzetközi szintre. És hozzáteszem, hogy a nemzetközi versenyzést is tanulni kell.

   – Mi most az elsődleges feladatod sportszakmai igazgatóként?

   – Legkésőbb október végére meg kell legyen a következő évi szakmai program. Most pl. látom, hogy a gerelyhajító szakág elég jól áll, még az utánpótlás terén is. Arra létre kell hoznunk egy szakági programot, de annak a sikere nagyban múlik az edzőkön. Ha ők összedolgoznak és nem ellenfélként tekintenek egymásra, akkor együtt többek lesznek, mint külön-külön, és nagyobb eredményeket tudnak elérni.

A másik szakmai elképzelés: a kiválasztás megreformálása. Most tájékozódom minden egyesületnél, hogy ki hogy keresi a gyerekeket, de úgy gondolom, kell egy külső segítség. Magyarországon most több mint 200 tagegyesület van, de ebből csak 60 végez érdemi munkát és ad a magyar bajnokságra embereket. Ez országos szinten nagyon kevés. Ha mindegyik átlagban 3 iskolával együttműködne, az is csak 180 iskola, miközben van kb. 3600 közoktatási intézmény hazánkban. Vagyis nagyon kevés helyre érünk el. Ki kell találjuk, hogyan tudjuk közvetlenül megszólítani a testnevelőket, ha nincs is a közelükben egyesület. Össze kéne csatornázni a tehetséges gyerekeket, a minőség mennyiségének a növelése érdekében. Érdekeltté kell tennünk a testnevelőket a felmérések végzésére. Sajnos még mindig úgy találjuk a gyöngyöket, hogy megyünk a tengerparton és várjuk, hogy néha kimosson egyet elénk a víz. Holott igazából az a jó megoldás, ha lemerülünk a gyöngyökért.

   – Ezt a feladatot segítheti a Kölyökből Atléta Program.

   – Így van. És azok a csoportok kapnak támogatást, amelyek bizonyos méréseket félévente megcsinálnak. A Kölyökből Atléta Program a mostani tanévkezdéssel rajtolt élesben, és máris mérhető a hatása. Mivel elsősorban a 10 év alattiaknak szól, így az iskolák tudják megszólítani a gyerekeket, és ezzel működőképessé tenni a programot. A Kölyökből Atléta Program a 2023-ra tervezett hazai rendezésű VB első kézzel fogható terméke, hiszen abba a csomagba került bele, ami azt tűzte célul, hogy ne csak a VB idejére legyen fókuszban a sportág, hanem egy sokkal átfogóbb hasznot hozzon a magyar atlétikának. A tavalyi év előzetes felmérései szerint 2-3 ezres gyermeklétszámmal számolunk az induláskor, és természetesen az a célunk, hogy ez a kör a későbbiekben bővüljön. Kétéves bontásokban gondolkodunk a felkészítés tekintetében: első és másodikosok, ill. harmadikosok és negyedikesek külön csoport. Természetesen az óvodásokra is gondoltunk, de az ő számukra korosztályilag és képzésileg inkább ajánlott mozgássoraink vannak. A versenyek terén több lépcsőben gondolkodunk, fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek lakóhelyükön is találjanak versenyzési lehetőséget. A 8-9 évesek számára már regionális és országos versenyt szeretnénk biztosítani, felmenő rendszerben. Nagyon fontos, hogy minden visszajelzésre figyeljünk. Az atlétikával a gyerekek olyan alapkészségeket szerezhetnek meg, melyekkel később bármely sportágban eredményesebbek lehetnek. Szeretnénk beköltözni a szülők gondolatvilágába, mint olyan lehetőség, ahol érdemes elkezdjen sportolni a gyerek.

   – A kiválasztásban tehát fontos szerep jut az edzőknek.

   – Igen, de ott van a tudományosság is. „Az edzői szem mindent lát” mára kissé elavult gondolkodás. Ma már olyan technológia áll rendelkezésre, amivel megnézhető, milyen volt a szögsebesség, a kirepülési szög, hol volt a súlypont… Ezt egy szakember ki tudja értékelni. Szerintem a nemzetközi gyakorlatban már sok ország sokkal előrébb tart, mint mi. Emiatt is jár előttünk a világ. A mi atlétáink úgy érkeztek az olimpiára, hogy nagyon sokat versenyeztek, mert nem tudtak másképp kijutni, össze kellett gyűjtsék a pontokat. Nagyon nehéz úgy csúcsformát hozni, ha minden versenyen kihajtod magadat. A tudományosság terén is lépni kell a következő években.

   – Az Atlétikai Club Bonyhád edzője, vezetőedzője voltál eddig.

   – Ha az edzői múltamat tekintjük, eleinte egyedül voltam edző a bonyhádi klubnál. Aztán jött 2003-tól Vaszkó Judit, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, jöttek az első eredmények, az első nagy generáció, 1-1 válogatott, OB-érmek. Aztán Judit meghalt, ismét egyedül edzősködtem egy darabig. Majd jött Csábrák János, aztán Ferenczi Imre, aki azóta már el is ment tőlünk.

A vezetőedzői szerepet szeptember 1-jétől átadtam Csábrák János kollégámnak. Eddig is együtt dolgoztunk edzőként, és mindent megbeszéltünk egymással, ezután is így lesz. Azt gondolom, ha most el tudunk indulni az utánpótlással is, akkor viszonylag ütőképes csapatunk lehet. Jobb lehetőségeink vannak, mint két évvel ezelőtt. Az általános iskolai edzők nélkül nem megy. Az igazi felkészítő munka célja pedig a versenyen való indulás, ami a sava-borsa a sportnak.

Jövőre várhatóan kicsit szerényebbek lesznek az eredményeink. Egyrészt egy erősebb generáció elköszön tőlünk. Másrészt tavaly a kilencedikes, bejövő évfolyamot teljesen elveszítettük a covid miatt, nem találkoztunk velük. Most tízedikben meg tudjuk ugyan szólítani őket, de egy évet bizony elvesztettek, és túl gyorsan lépnének feljebb korosztályban, ahol kevesebb esélyük lenne. Így nehezebb motiválni a fiatalokat. Az a tapasztalat, hogy akik általános iskolában nem atletizáltak, azoknak a gimibe belépve kell két év, hogy ütőképesek legyenek. Ezért nagyon jó a hatosztályos képzés, mert ott hetedik-nyolcadikban gyakorlatilag „össze lehet rakni a gyereket”, és utána 4 évig lehet számítani rá.

Szembe kell néznünk azzal, hogy az atlétikában, ugyanúgy, mint máshol, van konkurencia. De érdemes figyelembe venni, hogy egy labdasport esetén csak meghatározott számú sportoló léphet pályára. Nálunk viszont az EB-n szereplő atlétánkkal együtt tud edzeni a kezdő is. Óriási előny, hogy a kezdő ugyanúgy fontosnak érezheti magát. Ez egy csapatjátékban nincs meg, ott aki nagyon le van maradva, azt kiutálják. És persze mindig van olyan gyerek, aki az atlétika mellett más sportágat is űz. Ráadásul aki atlétikusan fel van készítve, az rengeteg mindenre alkalmas, bármilyen sportágban előnye lesz. Nagyon sokat jelent a jó fizikális felkészítés. El kell hinni: ha egy országban jó az atlétika, akkor sok sportág eredményes.

Kirchné Máté Réka