Az Atlétikai Club Bonyhád magasugrója, Győrfi Liza mindössze 15 éves. Mondhatnánk, hogy még minden előtte van, de mindjárt meglátják, mi mindent elért már ifjú kora ellenére. Energiái kifogyhatatlanok, az atlétika mellett még két sportágban aktív és eredményes. Beszélgetésünkhöz a megfelelő időpont megtalálása sem volt egyszerű.

– Mikor kezdtél el sportolni?

– Ötéves koromtól 8-9 éves koromig úsztam. Első osztályos koromtól hatodik végéig szertornáztam, Kaufmann Gábortól tanultam az alapokat. Aztán gimis lettem, átjöttem a Petőfi hatosztályos képzésére, és itt kezdtem el atletizálni. Illetve ugyanekkor kezdtem Budapestre járni akrobatikus fitness tornára.

– Ez utóbbira hogy találtál rá?

– Vége lett a szertornának itt Bonyhádon, és hatodik osztály végén elmentem egy budapesti tornatáborba, ahol megkérdezték, lenne-e kedvem hozzájuk járni. Nyolcadikban kezdtem ott tornázni Budapesten, Mészáros Anna irányításával. Közben hetedik osztály félévekor elkezdtem kettlebell-ezni is, ahol az edzőim Palkó Csilla és Kiss Csaba. Azóta ezt a három sportot csinálom – sorolja Liza.

Egy ilyen aktív sportélet diktálja a kérdést: – A családotokban más is sportol?

– Két bátyám közül az egyik focizott, és Apa szokott néha futni. A család drukkol nekem és örülnek az eredményeimnek, bár Anya néha sokallja, hogy ennyi helyre járok sportolni. A pesti edzésekre általában Apa visz.

– Barátaid, diáktársaid körében próbáltál már hatni másokra, hogy sportoljanak?

– Igen, és volt akire sikerült is hatnom, azóta rendszeresen sportol és egészségesebben táplálkozik. Jómagam harmadikos korom óta figyelek jobban, hogy mit eszem. Azzal kezdődött, hogy félrenyeltem a popcornt… Akkor még ducibb voltam. Ezután két hétig nem nasiztam, és lefogytam 6 kilót. Szerettem volna ezt a testsúlyt megtartani, hiszen így jobban ment a sport is. Azóta odafigyelek, mit eszem.

– Hogy fér bele az idődbe három sportágat is ilyen komoly szinten űzni?

– Heti kétszer járok Budapestre tornára, kedd-csütörtök-pénteken jövök atlétikára, és utána szoktam menni kettlebell-re kedden és csütörtökön, plusz vasárnap délelőtt. Mindegyiket szeretem csinálni, és amíg belefér mindhárom az időmbe, addig nem gondolkodom a választáson. Így hétköznapokon 3 órát edzek, hétvégén pedig kettőt.

– Vagyis hetente 17 órát edzel, közel egy teljes napot – főleg ha a versenyeket is hozzávesszük. Edzések utána még van energiád másra?

– Este tanulok, meg a budapesti úton az autóban. Számítógépezni vagy olvasni nem igazán szoktam, nekem a sport jelenti a kikapcsolódást is.

– A különböző sportágak segítenek abban, hogy a másikban is eredményesebb légy?

– Leginkább a torna és az atlétika erősíti egymást. A magasugráshoz hozzájárul a jól kivitelezett szaltó, a szaltóhoz viszont kell az ugrás. Az atlétikai erősítés pedig a kettlebellhez passzol. Viszont arra is figyelnem kell, hogy „ne üsse ki” egymást pl. az erősítés meg a torna, ezért többet kell nyújtanom, hogy sikerüljön pl. egy spárga. Épp ezért fontos az alapos bemelegítés, nyújtás, levezetés, hogy sérülésmentesen tudjam mindhárom sportágat űzni.

– Melyikben vagy a legsikeresebb?

– A legjobb eredményt kettlebellben értem el: június végén első lettem a világbajnokságon. Tornában egy országos bajnoki 3. helyezésem van. Atlétikában magasugrásban a 146 cm az eddigi legjobbam, az a célom, hogy ezt a magasságot stabilan meg tudjam ugrani minden versenyen.

– Mesélj kicsit a kettlebellről (kettlebell = gömbsúlyzó).

– Ezt kb. két éve kezdtem el. Itt a versenyen fél órán keresztül kell a 12 kilós golyót minél többször kinyomni úgy, hogy közben tilos letenni. Én a jerk kategóriában indulok, ez a kinyomás, apró lábrugóval.

– Erő, kitartás, monotónia-tűrés…

– A végén már én is nagyon várom, hogy leteljen a fél óra – mondja mosolyogva Liza. – Egy versenyre fél évvel előbb elkezdünk készülni, magára a fél órára edzeni. Most egy újabb, egy novemberi VB-re készülök, decemberben pedig Európa-bajnokságunk lesz.

– Az atléták között hogy érzed magad?

– Az edzőm, Hornok Enikő jól összetartja a csapatot. Nagyon jól érzem itt magam, jóban vagyok a többiekkel, többen osztálytársaim is. Edzésen a kedvenc tevékenységeim a szökdelések, ugrások. És elárulom, hogy felnőtt koromban én is edző szeretnék lenni.

Kedves Liza! Az AC Bonyhád csapata nevében gratulálunk eddigi sikereidhez, és kívánjuk, hogy mindig ilyen sok energiával, ilyen lelkesen sportolj, és akkor biztos, hogy minden álmodat el fogod érni!

Hajrá Liza, hajrá bonyhádi sport, hajrá bonyhádi atlétika!

(Kirchné Máté Réka)