Az elmúlt héten veszprémi, kecskeméti, budapesti futók edzőtáboroztak Bonyhádon. A hajdan Szekszárdon is edzősködő Németh Gyula, aki jelenleg a Kecskeméti Atlétika és Rugby Club trénere, valamint Tóthné Stupián Anikó, a veszprémi Sportolj Velünk SE (SVSE) edzője irányította a szakmai munkát.
– Előző hétvégén itt Bonyhádon volt az akadályfutók háromnapos összetartása – mondja Stupián Anikó a városi sportpályán, miközben fél szemmel folyamatosan figyeli a futók részidejét. – A szakemberek egy picit kitágították a kört, hisz a fiatalabbakat és az idősebbeket egyszerre hívták a hétvégi edzőtáborba. Ami azért volt nagyon jó, mert a fiatalok így példát láttak maguk előtt, hogy hova lehet eljutni a kemény munkával. Látták a kiemelkedő eredményekhez vezető viselkedési normákat, és azt a gondolkodásmódot, mely őket is magasabb szintekre segítheti.
– És az összetartást követően itt folytattátok a saját csoportotok edzőtáborával.
– Így van, és megismertük a környéket a futók lehetőségeinek szempontjából is. Azt tudtuk, hogy Bonyhádon van atlétika és nagyon jó kollegák, akiket már ismertünk. Viszont nem ismertük még az egyéb lehetőségeket, mint a szállodát, a futópályákat. Mivel mi hosszútávfutókkal dolgozunk, olyan lehetőségre volt szükségünk, ahol jól el lehet futni 15-20 km-t is. A helyiek megmutatták a városi pályát, ami tökéletesen megfelelt számunkra.
– Milyen gyakorisággal rendeztek edzőtábort?
– Az SVSE-n belül vannak úgynevezett hagyományos táboraink a fiataloknak az őszi és a nyári szünetben, amelyeken „kötelezően ajánlott” mindenkinek a részvétel, aki elmúlt 12 éves. Ez 40-50 fős erdei tábort jelent. A kicsi gyerek felnéz a nagyra, és itt szembesül vele, hogy ő is ugyanitt és ugyanígy kezdte 10 évvel ezelőtt, ő is ugyanilyen megszeppenten, csodálkozva nézett a nagyokra, és mára milyen eredményt ért el, Kéri Bianka pl. eljutott az olimpiára. A nagyoknak pedig azért is fontos ez a közös táborozás, hogy ne szálljanak el, tudják hogy honnan jöttek és hova tartoznak.
A nyári táborban a nagy versenyek miatt nem tud mindenki részt venni, oda a serdülőket meg az ifiket szoktuk vinni. A válogatottaknak viszont tudunk edzőtábort tartani a Kiemelt Atlétikai Program keretéből, és az SVSE is tud biztosítani lehetőséget, legalább még kétszer egy hetet, tavasszal meg ősszel. Ide el tudjuk vinni azokat a versenyzőinket, akik még nincsenek a Kiemelt Atlétikai Programban, de mondjuk válogatottak. Így vesz részt jelenleg a bonyhádi edzőtáborban 4 olyan versenyzőnk, aki még fiatal, de már ifi vagy junior válogatott, tagja a Héraklész-programnak. És most az új program keretében lehetőségünk van komolyabb edzőtáborokba is menni, januárban ill. tavasszal melegövre készülünk. Ezek óriási lehetőségek, amelyek eddig hiányoztak. Úgy voltunk olimpián, hogy még sosem voltunk magaslati edzőtáborban.
– Kik vesznek részt a bonyhádi edzőtáborotokban?
– Veszprémi, kecskeméti, budapesti atléták, a Kiemelt Atlétikai Program közép- és hosszútávfutóinak egy része. Jó kapcsolatban vagyok több edzővel, pl. Németh Gyuláékkal, és közös edzőtáborokat szervezünk, mert a tanítványainknak sokkal jobb, ha van kivel edzenek. Sportolóink hasonló korúak, ugyanolyan edzéseszközöket használunk, a versenyzőink pedig a közös munka során nagyobb lendülettel és örömmel dolgoznak. Először Gyula és tanítványa, Palkovits István csatlakoztak az edzőtáborainkhoz, aztán Tóth Liliék, akik szintén hoztak újakat… A kezdeti 8 főt követően most, a bonyhádi edzőtáborban már 16-an vagyunk. Ez nagy öröm számunkra, mert azt jelenti, hogy a fiatalok szeretnek együtt dolgozni, barátok lettek, és nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintik egymást a pályán. Ez óriási előrelépési lehetőség. A melegövi edzőtáborunkba is kibővült csapattal megyünk.
Azzal is tudunk egymásnak segíteni a kollegákkal, hogy kívülállóként, érzelmileg nem elkötelezve gyakran könnyebben megmondjuk, ha valaki fáradt, vagy épp szüksége lenne egy beszélgetésre. Ezzel is sokat segítünk egymásnak. Sokat beszélünk edzésmódszerekről, ami továbbvisz a gondolkodásban. Mindig lehet újítani. Már az is újítás, ha ugyanazt egy kicsit másképp csináljuk. Azt szoktam mondani: ha ugyanazt csinálod, akkor ugyanoda jutsz el. Néha beleviszünk egy kis úszást, egy kis gyógytornát, kicsit más erősítést, más kiegészítő feladatokat, sorversenyeket, amik érdekesebbé teszik az edzést.
A bonyhádi edzőtáborban részt vesz három olimpikon: Tóth Lili Anna, Szögi István, Kéri Bianka. Az utánpótlás Európa-bajnok Palkovits István. A junior EB 2. helyezett Varga Gréta. A magyar bajnok 800-as, nagyon reményteli Vindics Balázs. Tehát a távfutás színe-java. Valamint különféle egyesületekből Héraklész-válogatott fiatalok: K.Szabó Gabriella, Kubasi János, Máramarosi Rita, Szirbek Albert. Más futni együtt akármilyen résztávot, meg más külön futni, hiszen csak-csak versengenek egy kicsit, jó értelemben belekergetik egymást a jó munkába, amit élveznek. Vannak olyan klubok, akik még nem csatlakoztak hozzánk, így ebben az edzőtáborban nem tudnak még részt venni. De azt veszem észre, mikor újabb helyeken szólok az edzőknek, hogy van egy ilyen összetartás, akkor örülnek a lehetőségnek és elengedik a versenyzőiket.
– Az imént felsorolt nevek közül várhatóan többel fogunk találkozni a 2023-as budapesti VB-n?
– Úgy gondolom igen. A Kiemelt Atlétikai Program a 23-as VB tükrében jött létre. Reményteliek ezek a versenyzők, látjuk az eredményeiket. Nagy dolog lesz számukra futni majd egy középdöntőért, esetleg döntőért. Bízunk benne, hogy így lesz. A 23-as hazai VB komoly cél, mentálisan benne van a felkészülésükben. Optimista vagyok, hiszen nagyon motivált, mentálisan is felkészült versenyzőkkel van dolgunk. És ne felejtsük el, hogy jövőre is lesz egy világbajnokság.
– Utolsó kérdésem: Hogy tetszik Bonyhád?
– Nagyon. Ha elmész valahová, az első, amit leszűrsz, az emberek hozzáállása. A bonyhádi atléta szakembereket külön kiemelem, akikkel eddig is jó kapcsolatot ápoltunk. Sok segítséget kaptunk tőlük most is, teremben, pályán, eszközhasználatban. A Rittinger szállodában maximálisan kiszolgáltak bennünket. Szeretetteljes fogadtatásban volt részünk Bonyhádon mindenhol, és ez nagyon sokat jelentett. És maga a város gyönyörű. Biztos, hogy vissza fogunk még térni – mondja Tóthné Stupián Anikó.
Németh Gyula halkszavúan, kis mosollyal az arcán elmondja, hogy szép emlékek fűzik Szekszárdhoz, de Kecskeméten is megtalálta a helyét. Jelenlegi első számú tanítványát, Palkovits Istvánt kimagasló tehetségnek tartja, és hálás a sorsnak, hogy közösen dolgozhatnak.
A két edző egymás tanítványaival is könnyen megtalálja a hangot, és kettejük szakmai összehangja is egyértelmű. Az újságírótól gyorsan elköszönnek, és már ismét a füzetükbe mélyednek, résztáv időket elemeznek. Ez a beszélgetés november 19-én, az edzőtábor utolsó napján, sőt, utolsó edzésén készült. Mégis olyan elánnal és frissességgel dolgoztak az edzők és az atléták is, mintha csak épp elkezdődött volna a heti közös munka.
Kirchné Máté Réka
Az edzőtábor utolsó napján készült fotók itt tekinthetők meg:
https://drive.google.com/drive/folders/1v9Jixh_e-v7LvAg9cPKCOf5oZ_fTHdiq?usp=sharing