Három hete rendezték meg Miskolcon az U23-as és U20-as korosztály Atlétikai Magyar Bajnokságát. Akkor Scheidler Géza, az Atlétikai Club Bonyhád edzője azt írta összefoglalójában, hogy „nagy öröm volt újra együtt versenyezni a dobó Balogh Mátéval, aki két éve Sopronban végzi egyetemi tanulmányait, de vállalva a versenyzést, diszkoszvetésben az 5. (40,23 m), súlylökésben a 7. helyen végzett (12,98 m).”
Pár nappal a versenyt követően telefonon faggattam Mátét, aki épp akkor ért haza az egyetemről Tamásiba.
– Sportolni is Tamásiban kezdtem, kb. 10 évvel ezelőtt. Ismerősök hívtak atlétikaedzésre, ahol mindjárt a dobószámokkal kezdtem, amelyek nagyon megtetszettek. Azért hozzáteszem, hogy Tamásiban igazából csak a dobószámok mennek, ezekben érnek el eredményeket az atléták, köszönhetően Lacza András edzőnek.
– Szeretsz erősíteni, kondizni is?
– Az egy alapvető dolog nagyon sok sportágnál, ráadásul kedvelem is. Jól kiegészíti a dobási technikát az erőnlét, fontos is hozzá. Sokszor néztem súlyemelő, fekvenyomó versenyeket. Úgy gondolom, azon a téren is egész jó vagyok, ezért most figyelem az egyetemi versenyeket, hátha érdemes lenne abban is elindulnom.
– A családotokban más is sportolt?
– Senki. Én viszont gyerekkorom óta mozgékony vagyok, sosem tudtam nyugton maradni. Sok hobbim volt, szakkörökbe jártam, emellé jött az atlétika.
– Milyen hobbijaid vannak?
– Most már kevesebb fér bele az időmbe. Régen táncoltam, kosárlabdáztam. A zenélés megmaradt, amikor engedi a vírushelyzet, akkor dobolok. És természetesen atletizálok. Illetve még vadászok, akárcsak anyukám meg a nagypapám, vagyis ez a szenvedély a család révén jött az életembe. Ezért választottam az erdőmérnöki pályát.
– Annak idején a bonyhádi gimnáziumba már a sportlehetőségek miatt jöttél?
– Igen, kimondottan az atlétika miatt.
– Hogy érezted magad a gimiben ill. az atlétikacsapatban?
– Nagyon jól. Mindenki barátságos és segítőkész volt, összetartó csapatba kerültem, tudtuk húzni egymást előre. A baráti kötődések megmaradtak, jó volt együtt lenni most a miskolci bajnokságon is a régi edzőtársakkal.
– Az egyetemi tanulmányaid mellett is tudsz rendszeresen sportolni?
– Igen, Sopronban leginkább kondizni tudok, erőnléti edzésekre járok. A vírushelyzet miatt pedig sokáig otthon voltam Tamásiban, így ki tudtam járni dobóedzésekre a volt edzőmhöz.
– Melyik versenyeredményedre vagy a legbüszkébb?
– Májusban volt a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokság (MEFOB), ahol 2. lettem súlylökésben, ez a legjobb helyezésem. Az egyéni csúcsom súlylökésben 13,22 méter, de edzésen már tudok 14 méter körül is lökni. Most a korosztályos Atlétikai Magyar Bajnokságon is volt egy bemelegítő lökésem 14 méter körül, de a versenyen már nem sikerült ezt teljesítenem.
– Melyik a fő számod, a súlylökés vagy a diszkoszvetés?
– Ezt én magam sem tudnám megmondani. A súlylökést már Bonyhádon abbahagytam, az utolsó két évben csak a diszkoszvetéssel foglalkoztam. Talán az nevezhető a fő számomnak. Viszont amellett ugyanúgy edzek súlylökésre is, amiben szintén jönnek az eredmények. Jelenleg a súlylökés egyénim a ponttáblázat alapján erősebb, mint a diszkoszvető csúcsom.
– Milyen terveid vannak az atlétikával?
– Mindenképp folytatni akarom, amíg tudom. Igazából nem vagyok nagyon belemerülve, hisz az egyetem mellett nehezebb beilleszteni az időmbe. És valójában az adottságaim sem a legjobbak a dobószámokhoz, vannak nálam sokkal rátermettebbek is. Például a 2 méter fölötti dobók ellen nehéz diszkoszvetésben versenyeznem, hiszen én jóval alacsonyabb vagyok.
– Tamásiban Lacza András, Bonyhádon Scheidler Géza volt az edződ. Mi a helyzet jelenleg?
– Most épp a klubváltáson gondolkodom, hiszen Sopronból nagyon kiesik nekem Bonyhád. A miskolci versenyen beszéltem erről Géza bácsival is, lehetséges, hogy visszaigazolok Tamásiba. Mivel itt lakom, innen egyszerűbb a versenyekre utaznom. Jelen pillanatban még azt mondhatom, hogy két edzőm is van: a versenyeken Géza bácsi volt velem edzőként, viszont otthon az edzéseken Bandi bácsival készülök.
– Mit tartasz a sportolói erősségednek?
– A kitartást. Soha nem adtam fel, évről évre igyekeztem a maximumot hozni. Sosem értem el kiemelkedően nagy eredményeket, viszont kitartó voltam és türelmes. És az idei évben minden úgy adódott össze, hogy sikerült jó eredményt elérnem, és a MEFOB-on odaértem a dobogós helyekre: súlylökésben 2., kalapácsvetésben 3. lettem.
– Van sportolói példaképed?
– Nem tudnék egyetlen nevet mondani. Engem leginkább az edzőtársak motiválnak és húznak előre.
– A bonyhádi atléták eredményeit figyelemmel követed?
– Igen, főleg azokét, akikkel jóban vagyok.
– Mit jelent számodra a sport?
– Alapvető, meghatározó dolog az életemben. Támogatja az egészségem megőrzését, segít a pihenésben meg a tanulásban is. Az érettségi időszakában is minden nap jártam edzeni Bonyhádon, hiszen sportolás után még jobban tudok tanulni.
Kedves Máté! Kívánjuk, hogy a sportolói karrieredben érj el még további szép eredményeket, folytatva az idei sikereket!
Hajrá Máté, hajrá bonyhádi atlétika!
(2021. június 17. – Kirchné Máté Réka)
